Az 1960-as évek közepére elkészült hatkötetes akadémiai irodalomtörténeti kézikönyv (az úgynevezett Spenót) megjelenése óta immár fél évszázad telt el. Ha igaz, hogy minden nemzedék megírja a maga irodalomtörténetét, többszörösen is igaz ez a jelen helyzetben: egyrészt mivel immár több nemzedéknyi idő telt el, mióta a jellegzetes zöld kötetek napvilágot láttam, másrészt mert a maga idejében a munka erőteljes ideológiai nyomás alatt lévén alkotói nem követhették szabadon a szakmaiság logikáját.
Az ezredforduló körül több kísérlet is történt munka folytatására. (…)
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Irodalomtudományi Intézetében készülő új irodalomtörténeti kézikönyv számot kíván vetni az irodalomtörténet-írás és az irodalomelmélet terén a 90-es évek közepétől megélénkülő elméleti tájékozódás szakirodalmi következményeivel is. Az azóta született tanulmányok, monográfiák, kutatási irányok sok esetben alapjaiban rajzolták át a magyar irodalom történetiségéről való hagyományos gondolkodást, s ezeket a nézőpontváltásokat kézikönyvünk mindenképpen érzékeltetni szeretné.
Reményeink szerint néhány éven belül elkészülhet a kézikönyv háromkötetes papíralapú verziója is. Mivel azonban egyrészt fontosnak tartjuk, hogy a kutatások és a már elkészült részek addig is elérhetőek legyenek, másrészt egyre inkább úgy tűnik, hogy a 21. században az irodalomtörténet megfelelő formája egyre inkább olyasmi, ami ötvözi az adatbázis és az elbeszélés struktúráit, s nem nélkülözheti a webes felület nyújtotta lehetőségeket, e honlapon folyamatosan publikáljuk az elkészült anyagokat.
A kézikönyv főszerkesztői koncepciójáról bővebben itt olvashat.